Zagyva Dorka fiatal kora ellenére már a Peugeot Kupa élmezőnyében harcol, és női versenyzőként is egyre magabiztosabban bizonyít. Az ORB harmadik futamára, a Mecsek Rallye-ra a kupa második helyéről érkezik.
Hogyan alakul számodra eddig az év, haladsz a terveid szerint?
Két verseny után a második helyen állunk a Peugeot Kupában, aminek nagyon örülök. Eddig jól sikerültek a futamok, bár Moldovában kaptam egy 15 másodperces büntetést, ami miatt végül lecsúsztam a második helyről. Emiatt persze kicsit csalódott voltam, de összességében pozitívan alakult eddig az év.
Pár hét, és itt a Mecsek Rallye. Apa – Zagyva Lajos – ellátott már valamilyen tanáccsal?
Nagyon várom már a versenyt. Igyekszem minél jobban felkészülni, sok belső kamerás felvételt elemzek, próbálom megtalálni, hogyan tudnék még gyorsabban menni. Ez lesz már a negyedik vagy ötödik pécsi versenyem.
Apa most nem indul, továbbra is a pálya széléről segít engem. Ahogy ő mondja, számára ez már inkább hobbi, és a versenyzés több stresszt jelentene. A szüleim most jobban élvezik, hogy az én eredményeimet követhetik és támogatják a versenyzésemet. A felkészülésben is sokat segít, Mecsek előtt például Bakonyán tesztelünk majd. Ilyenkor mindig átbeszéljük, hogyan építsük fel a versenyhétvégét.
Aszfalt vagy murva – melyik áll közelebb hozzád?
Személy szerint a murvát sokkal jobban szeretem. Nehéz pontosan megmagyarázni, miért, de ott talán nem kell annyira milliméterre pontosnak lenni. Szeretem, hogy mozog alattam az autó, ezt már érzi az ember a kezében. Aszfalton, ha megcsúszik az autó, azt sokszor nehezebb korrigálni. Murván más a ritmus, más az érzés, és nekem már az első pillanattól szerelem volt – csakúgy, mint apának.
Nagyon lelkiismeretesen tanulsz, és egyre több új helyzetbe állsz bele. Érzed már a magabiztosságot?
Van, amikor igen, és van, amikor még kevésbé. Sokszor az a legnagyobb problémám, hogy saját magamban nem bízom eléggé. Apa viszont mindig azt mondja: „Gyerek, már rengetegszer bebizonyítottad, hogy meg tudod csinálni, csak hidd el.” Az eredmények is azt mutatják, hogy fejlődünk, látjuk a változást. Nagyon jó érzés, hogy most már a második helyért is harcba tudok szállni. Az év végére szeretnénk egy újabb szintet lépni: tavaly harmadik lettem, idén a második hely a cél.
A kategóriatársak már teljesen elfogadtak, egyenrangú partnerként tekintenek rád?
Még dolgozom rajta. Van, aki teljesen elfogadott már, másoknak talán több idő kell. Mecseken szeretnék újra dobogóra állni, most is ezen dolgozunk!
Fotó: Sári Péter
