Geiger Máté éppen csak a krisztusi korba lépett, ennek ellenére kijelenthetjük: a pécsi ralisport üdvöskéje. Ugyan még nem adódott lehetősége szintet lépni a régió-, vagy ralisprint-bajnokságokból, de idén első rali2-es szezonja elé nézett. A részeredmények igazolták tehetségét, ellentmondást nem tűrő tempója csak növelte népszerűségét a szurkolók előtt. Igaz, a pontszerzés eddig nem jött össze…

„Sajnos ez így van. Összességében azt mondhatom, mindkétszer a technika babrált ki velem, de azt is be kell vallanom, az egyikben én is benne voltam. A szezonnyitó orfűi versenyen magabiztosan kezdtem, négy gyorsaságin keresztül vezettem, amikor megállt a váltó. Nagy csalódás volt, de szerencsére a csapatvezetők és a támogatók felé nem. Így megkaptam a további bizalmat, amivel Egerben élni kívántam” – kezdi szerényen Máté.

„De elkövettem egy hibát, éjszakára nem áramtalanítottam az autót, amely nem indult be reggel a parc fermében, bárhogyan szerettem volna. Nem volt más, külső segítséggel bikáztuk be, amely miatt később a Felügyelő Bizottság kizárt volna, így nem tartottuk korrektnek, hogy tovább versenyzünk, ezzel is tévedésben tartva ellenfeleinket. Ezért leadtuk a menetlevelet, éppen azután, hogy megnyertük az ötös gyorsot…” – idézi fel szomorúan a történteket.

„Van egy olyan autóm idén, amelybe remek motor és most már váltó is került. Köszönhetem ezt az engem körülvevő lelkes csapatnak, Galambos Gábornak és természetesen édesapámnak. Jó lenne egy jó eredménnyel már meghálálni. Talán éppen a Mecsek Rallye-n, ami ugyan számunkra nem hoz rali2-es bajnoki pontokat, de a csapatvezetőm, Kósa András a támogatókkal egyetértve, tanulási és ösztönző szándékkal benevezett. Én boldogan állok az újabb kihívás elé, hisz a Mecsek a hazám” – mosolyog Máté.

„Még soha nem mentem ilyen hosszú futamon, de állok elébe. Öröm lesz autózni a szurkolóink előtt, de komolyan is veszem, mert valóban kellenek a tapasztalatok, kilométerek. Fogunk menni sötétben is, ráadásul keskeny erdei pályán, nagy kihívás lesz, az biztos. Remélem, az autó bírni fogja, most már szeretnék mindenképpen célba érni, és persze néha ránézek az összesített listára, hova is sorol minket a számítógép…” – nevette el magát a végén csillogó szemmel Geiger Máté.